Tényleg van értelme szigetelni a födémet?
Sokak úgy gondolják, hogy az épületszigetelés egy divathullám. Szerencsére nem erről van szó, az egyre növekvő népszerűségét a hasznossága adja. Ugyanakkor sok helyről hallani még mindig, hogy egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy az épületek hőszigetelése hasznos. Legyen szó külső-belső falszigetelésről, födémszigetelésről vagy akár a komplett tetőtér hőszigeteléséről. Arról már jóval többen meggyőződtek, hogy a hőszigetelt nyílászárók beépítése jótékony hatású az energiafelhasználásra. Ebben jelentősen segített a logika: Ha nincs vetemedett, szimplaüvegű ajtó, ablak, amelyen keresztül érezni télen, hogy jön be a hideg, akkor nem távozik otthonunkból olyan könnyen a meleg. Önmagában azonban a hőszigetelt nyílászárókkal még nem tettünk meg mindent a villany és/vagy gázszámlánk csökkentéséért, legyen szó akár hűtésről vagy fűtésről.
Ha valaki belekezd abba, hogy utánajárjon szakmai oldalakon a kérdésnek, könnyen elveszhet a különböző mutatók erdejében (hővezetési koefficiens, fáziseltolódási érték, hőátbocsájtási tényező, stb.). Nyilván a számok beszédesek, ha van összehasonlítási alap az egyes szigetelőanyagok tekintetében, de mégis a logika lehet ez esetben is a legmeggyőzőbb.
Példaként néhány gondolat egy családi ház födémszigeteléséről, a logika mentén. Az sokak számára világos, hogy télen, amikor működik a fűtés, az épületben a meleg levegő felfelé száll. Azt már kevesebben tudják, hogy annak jelentős része a mennyezeten keresztül távozik is. Ennek oka, hogy a házban működő fűtőberendezés felmelegíti a házban lévő levegőt, amely nem csak kellemes közérzetet biztosít, hanem felmelegíti a ház mennyezetét is folyamatosan, vagyis a födémet. Ahogyan a födém lassan langyossá válik, a hő továbbra is felfelé száll, a padlástér levegőjét melegítve, majd lassan a tetőn keresztül a szabadba távozik. A felhasznált energia egy része tehát nem azt a célt szolgálja, amit kellene.
Ha födém hőszigetelést kap, akkor az előző folyamat abban módosul, hogy a födém ugyan átmelegszik, de a hőszigetelésnek köszönhetően, amelyre megannyi anyag és eljárás rendelkezésre áll már, nem engedi tovább a meleget a padlástérbe, meggátolja a hő mennyezeten keresztüli távozását. Így a fűtésre használt energia azt a célt szolgálja, amit kell: a ház légterét melegíti.
Nyáron teljesen más a helyzet, azonban szintén nagyon fontos a födém hőszigetelése! Nyáron nyilvánvalóan nincs fűtés a házban, viszont a kinti magas hőmérséklet miatt a házban is túlságosan felmelegedhet a levegő. Hogyan kapcsolódik ehhez mégis a födémszigetelés, ha a meleg felfelé száll? Van rá magyarázat. A nap sokszor rendkívüli módon tűzi egész nap a családi ház tetejét, ami felhevül, átmelegszik (főleg a lemez és cseréptetők. Érdemes megpróbálni megérinteni egy ragyogó napsütéses, júliusi napon, például kora délután (óvatosan!)). Az átmelegedett tetőfedő anyagok felfűtik a padlástér levegőjét (elég csak nyáron felmenni a padlásra, érezni). Mivel a levegő felforrósodik a padlástérben, felmelegít mindent, ami ott van. Beleértve a födémet is. Ha födém felmelegszik, akkor a következő lépés, hogy a ház hőmérsékletét emelni kezdi, hiszen a másik oldala a ház mennyezete.
Ekkor van jelentősége a födémszigetelésnek nyáron. Ha nem tud átmelegedni a födém, nem kezdi el emelni a ház belső hőmérsékletét. Ebben az esetben azonban már nem minden hőszigetelő anyag rendelkezik megfelelő mutatókkal. A legjobb eredményt a nyári átmelegedés ellen a cellulóz szigetelőanyag biztosítja.
Íme egy videó, amely röviden bemutatja a Climatizer Plus cellulóz szigetelőanyaggal történő födémszigetelést:
https://www.youtube.com/watch?v=jIeemVHbysc
Amennyiben a családi ház tetőtere beépítésre kerül, és a tetőfedő anyag alá is hőszigetelést tesznek, akkor még eredményesebben meggátolható a ház légterének felmelegedése.
